Egyfelől ez azt jelenti, hogy a KATA-alanyok köre a jövőben az eddiginél sokkal jobban szelektálódik szervezeti és tevékenységi forma tekintetében is, ugyanis egyéni cég, magánszemély taggal rendelkező kkt és bt, ügyvédi iroda a jövőben nem katázhat, mint ahogyan egyéni ügyvéd, őstermelő, állatorvos, közjegyző, szabadalmi ügyvivő és bírósági végrehajtó sem élhet a kedvező adózási lehetőséggel.

Másfelől a fenti korlátozásokon túlmenően az egyébként szervezeti és tevékenységi forma tekintetében KATA választására jogosult olyan személyek sem katázhatnak majd, akiknek belföldi vagy külföldi céges megrendelőjük (megrendelőik) is van(nak) – kivéve a taxisokat. Amennyiben valakinek eleinte csak magánszemély megrendelői vannak, azonban későbbi működése során (belföldi vagy külföldi) céges megrendelő is „képbe kerül”, úgy önmagában ezen körülménynél fogva elveszti a katás státuszát. Ilyenkor az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra a KATA-alanyiság ismételten nem választható.

A fentiek nyomán a bt-k, kkt-k, ügyvédi, végrehajtói, közjegyzői irodák stb. már csak társasági adó, illetve kisvállalati adó (KIVA) hatálya alatt működhetnek tovább.

Nem lesz lehetőség arra sem, hogy a KATÁ-t mellékfoglalkozásként (pl. heti 36 órás munkaviszony mellett) válassza valaki, mint ahogy a nyugdíjasok és nappali tagozatos diákok is kiesnek a KATA-körből, valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők is. Mellékállás mellett viszont továbbra is érvényes opció lehet a KATA.

Ami marad, az az 50.000,- Ft /hó főállású tételes KATA. A tételes adó megfizetése biztosítotti jogviszonyt és továbbra is 108 ezer Ft (azaz a minimálbérnél jóval alacsonyabb) összegű ellátási alapot eredményez.  A tételes adó megfizetésének határideje továbbra is a tárgyhónapot követő 12-e, illetve az adóévi bevételekről továbbra is az adóévet követő év február 25-ig kell majd nyilatkozni. A     katás egyéni vállalkozók továbbra is jogosultak a helyi iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítási módszerét választani (2,5 millió Ft átalányadóalap).

Megmarad, de máshogy a kisadózó a bevételi értékhatár felett terhelő 40 %-os adó, ugyanis ez a jelenlegi 12 millió Ft helyett csak 18 millió Ft feletti bevételi regiszterben fog felmerülni. Ez a KATÁ-ban maradók szempontjából kedvező változásként értékelhető. (Akik augusztus 31-én kiesnek a KATÁ-ból azoknak a tört évi bevételi limit alapesetben 12 millió Ft lesz  – 8* 1,5 millió -, így ez alatt nem merül fel 40 %-os adófizetési kötelezettség a KATÁ-ból való kiesés miatt.)

Ami megszűnik,

• az a 25.000 ,- Ft/hó mellékállású KATA,
• a magasabb ellátási jogosultságot eredményező opcionális 75.000,- FT/hó tételes adó,
• a kifizetőt – illetve külföldi céges megrendelő esetén magát a kisadózót – terhelő 3 millió Ft feletti, illetve kapcsolt vállalkozások között a teljes számlázott összeg után fizetendő 40 %-os adók, illetve a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek,
• az éves szinten 1 millió Ft feletti bevételhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek (tekintettel arra, hogy csak magánszemély megrendelők jöhetnek szóba, a jövőben színlelt munkaviszony gyanúja fel sem merülhet már).

Új kötelezettség, hogy a katás vállalkozónak 15 napon be kell jelentenie az adóhatóság részére, ha belföldi vagy külföldi céges megrendelőtől szerez bevételt (kivéve taxisok).

Hiába emelkedik 18 millió Ft-ra a KATA bevételi értékhatár, az ÁFA-mentesség értékhatára továbbra is 12 millió Ft marad. Ez azt jelenti, hogy azok a vállalkozók, akik átlépik ugyan a 12 millió Ft bevételi határt, de még nem kell 40 % KATÁ-t fizetniük, így is úgy is ÁFA fizetésére lesznek kötelezettek és pénzforgalmi bankszámlát is kell nyitniuk.

Az érdemi változások szeptember 1-től lépnek hatályba, így az érintetteknek az elkövetkező hetekben mérlegelniük kell, mely alternatíva választása lehet relatíve rentábilis megoldás számukra (valamennyi alternatíva esetén a jelenleginél magasabb költségszint prognosztizálható).

Technikailag arról van szó, hogy 2022. augusztus 31-én valamennyi, a jelenlegi KATA tv. szerinti kisadózó vállalkozás kisadózói minősége automatikusan megszűnik, szeptember 1-től pedig csak az lehet KATÁ-s, aki valamennyi vonatkozó feltételnek megfelel és az erre irányuló szándékát határidőben bejelenti (azaz főfoglalkozású egyéni vállalkozó kizárólag magánszemély vevőkkel). Azaz mellékállású egyéni vállalkozók, bt-k, kkt-k stb. nem tehetnek bejelentést, hogy szeptember 1-től katázni szeretnének, mert ők automatikusan kiesnek a KATA rendszeréből.

Aki a változásokat követően befér a KATÁ-ba, az augusztus 1-től szeptember 25-ig jelentheti be ezt a választását az adóhatóság felé (a KATA választásának az sem akadálya, hogy valaki idén átalányadózó egyéni vállalkozó volt). Aki azonban pl. átalányadózó egyéni vállalkozó kíván lenni, annak október 31-ig kell bejelenteni ezt a döntését (a NAV augusztus 15-ig teszi közzé a bejelentés módját).

A bevétel volumene és a tevékenység jellege alapján mindenekelőtt az alábbi alternatívák merülhetnek fel, melyeket egyszerűsített kalkulációkkal is összehasonlítunk*:

• azok a főfoglalkozású egyéni vállalkozók, akik csak a lakosságnak szolgáltatnak, maradhatnak a KATÁ-ban;
• akik vegyesen szolgálnak ki magánszemély és céges megrendelőket, azok mérlegelhetik, hogy a lakossági ügyfeleket továbbra is a katás vállalkozó szolgálja ki, a többi céges ügyfelet pedig pl. egy családtagja (egyéni vállalkozóként vagy bt.-ként).
• évi 24 millió Ft bevétel alatt a céges megrendelőkkel is rendelkező egyéni vállalkozók számára érvényes opció lehet az átalányadózó egyéni vállalkozás. Az átalányadózó vállalkozónak a tevékenysége alapján alkalmazható vélelmezett költséghányad szerint számolt jövedelme alapján kell megfizetnie az adókat és járulékokat. Az adóalap (pl. kiskereskedelmi tevékenység esetén) akár 10 százalék is lehet, emellett egy mentesített jövedelemrész is bevezetésre kerül. Az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem után 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ami bizonyos esetekben (pl. nyugdíjas, nappali tagozatos diák) járulék és szochomentességet is jelenthet. Az adókötelezettség tovább csökkenthető, amennyiben a vállalkozó valamilyen szja-adóalapkedvezményre jogosult.
• magasabb bevételi regiszterekben
• jelentős elszámolható költség és kedvezményjogosultságok esetén érdemes lehet megfontolni a „normál” szja tv. szerint egyéni vállalkozást,
• tervezett beruházás és/vagy jelentős bértömeg esetén KIVÁ-s, egyébként pedig TAO-s cég alapítását,
• bizonyos szektorokban pedig az EKHO alkalmazását.